Éhes volt a holló;
korgott már a gyomra.
Beröppent gyorsan
egy helyi boltba.

Szállt az ételpulthoz,
ott valamit leljen,
enni vágyott valamit,
nem hogy legeljen.

Meglátta a sajtot,
lecsapott rája.
Szép nagyot lopott;
hízott ám a mája.

Száguldott kifelé;
mielőbb ehessen,
korgó gyomra hamar
tele lehessen.

Ágon ülve éhesen
behabzsolta gyorsan,
majd bambán nézett
maga elé zordan.

Énekelj nekem!
Mormogta a róka
gyomrából feltörve,
mert a sajt csalóka.

Romlott volt a sajt,
címke átragasztva;
lejárt határidő után
újra fagyasztva.

Énekelt a holló,
előtört a róka,
a sajt a földön.
Ez már nem volt móka.

Ismét éhes a holló,
de nem volt kedve enni.
Nem kellett volta
romlott sajtot csenni.


Mi ebből a tanulság?
Jegyezzük meg nyomba'!
Nem minden igazság,
mi címkére van nyomva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.